Mandula étterem, Villány

2009.08.17. 15:30 - írta: avasarlo

Címkék: villány étterem

A villányi Mandula Gere Attila és családja Crocus hoteljének az étterme, de nyitva áll az utcáról betérők számára is. A Crocusban megszállva muszáj volt kipróbálni annak ellenére, hogy áraik egy fokkal húzósabbak annál, amit normális esetben szívesen kiadok egy éttermi vacsoráért. A hely kialakítása elég igényes, kifejezetten otthonossá teszi, hogy az egyik falat fával borították és kandalló is van - télen hangulatos lehet mellette leülni. Most viszont a hotel belső kertjére nyíló télikertben eszünk, ami nyáresti vacsorához nagyon kellemes helyszín.


Az étlap barátságosan rövid, és érdekes módon nincsenek megkülönböztetve rajta a fogások, elválasztás nélkül sorjáznak levesek, előételek, főételek és desszertek. Rendelünk egy hideg-meleg libamáj palettát és egy mangalica szűzpecsenyét illatos gombákkal, zöld burgonyapürével. A feltehetően az előételek közé tartozó libamáj a ház saját kenyerével fogyasztva bőven elég főfogásnak is. Egy darab grillezett libamájat (meleg) és egy nagy szelet libamáj terrine-t (hideg) tartalmaz, amit párolt almaszeletek és egy csodásan finom szőlőkompót kísér. Ízre mindkét máj isteni, a tökéletességtől csak az választja el, hogy mindkettőben találok egy-egy kis ínt, amit bizony illett volna a szakácsnak kiszúrni és eltávolítani. A gyümölcsköret remekül működik a májjal, különösen a diós - és ha minden igaz konyakos - szőlőkompót nyűgöz le.

A szűzpecsenye tökéletesen elkészített, a belseje halványan rózsaszín, a hús egyáltalán nem zsíros, mégis omlós. A krumplipüré első ránézésre ijesztő, olyan vad zöld a színe, de nagyon kellemesen aromás. Nem tudjuk beazonosítani, mivel ízesítették, de a pincér készségesen elmagyarázza, hogyan készítik hozzá az olajos "ételfestéket" petrezselyemből és bazsalikomból. A pincér kicsit szétszórtnak tűnik (lásd lejjebb), de nagyon készséges, örvendetes, hogy kérésre bármelyik ételről ilyen részletes tájékoztatást tud adni.


Desszertnek a feketeszeder sorbet-val tálalt házi csokoládétortát és a Tokaji hangulatban fantázianevű édességet választjuk, ami hárslevelűben gőzölt körtét takar kéksajt fagylalttal és tokaji meglepetéssel. A parányi szelet csokitorta valójában egyszerű kakaós sütemény, a sorbet-val jól passzol, de semmi különös. A hárslevelű enyhe aromájával megbolondított párolt körte viszont remek. A kéksajt fagylalt édes fagyikhoz szokott ízlelőbimbóimnak nagyon bizarr, ahogy szájba veszi az ember egy pillanatig, mintha vanília lenne, aztán jön a durva kéksajt buké, kemény. Nem rendelném még egyszer, de érdekes volt kipróbálni. A pincér úgy tűnik, megfeledkezik a meglepetésről, de amikor óvatosan rákérdezünk, hoz egy pohár késői szüretelésű Amicus-t. Jobb lett volna a desszert mellé, és nem utólag.

Gerénél vagyunk, nyilván borozunk. A borlapon csak a saját boraik szerepelnek, szimpatikus, ugyanakkor itt alap, hogy még a pincészet csúcsborai is kérhetők kimérve. Aperitifnek kellemes a jól behűtött rosé, amit már ismerünk (szinte bármelyik nagyobb boltban kapni). Aztán megkóstoljuk a Tinta fantázianevű tempranillót, a cabernet franc selectiont, és nem hagyjuk ki Geréék populáris csúcsborát, a Kopárt sem. A Kopár mindent visz, de a cabernet franc is nagyon tetszetős gyümölcsös aromáival, pont megfelelő tanninosságával. A Solus merlot-t pedig majd megkóstoljuk, ha megnyertük a lottót (nem emlékszem, itt mennyiért adták decijét, de iránymutatásként: a Bortársaságnál több mint 13 ezer forint egy palack). Gere borokról több infó itt.

Pincérünket annyira leköti a smúzolás a mellettünk vacsorázó orosz házaspárral, akik érezhetően visszajáró vendégek, hogy a rendelt egy helyett két kis Gere törkölypálinkát hoz ki a végén, de nem szólunk, megisszuk.

Összességében az apró malőrök ellenére Geréék nagyon igényes konyhát visznek, amit egy árnyalattal talán a négycsillagos wellness hotel fölé pozícionáltak. A Gere borokkal való ismerkedéshez, romantikus vacsorához ideális helyszín, de hosszasabb hotelbeli tartózkodás esetén nagyobb summától fog megválni, aki minden étkezést itt költene el.

A felsorolt ételekért összesen négy deci borral, két kis pálinkával és ásványvízzel 15 ezer forintot fizettünk borravaló nélkül.

írta: bó

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://avasarlo.blog.hu/api/trackback/id/tr531315468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Los Alamuszi 2009.08.17. 16:24:41

Mi is a Crocus vendégeiként voltunk az étteremben, de nekünk a szállással vacsora is járt.
Nekem az volt a bajom az étteremmel, hogy az esti étlapról annak ellenére nem igazán tudtam három este választani, hogy szeretem az ilyen konyhát, de minden fogásban volt egy apró összetevő, amit nem eszem: borjú mirigy és hasonlók.
De ettől eltekintve tényleg valami előremutatót csinálnak, és jól is, azzal meg csak egyet érteni tudok, hogy az étterem szintje valóban a 4 csilagos szálló fölé van belőve.
Azt is megnézném, hogy mondjuk egy gyerekes család mit etet az étteremben a gyerekkel (bár, azért a Crocusnak nem is ők a célcsoportja, persze ;-)

seatdealer 2009.08.17. 16:34:25

Tényszerű, korrekt beszámoló! Megyünk, kipróbáljuk...

Miss Marple 2009.08.17. 17:23:14

@seatdealer: Csak ajánlani tudom!

Ajándékba kaptunk ott egy hosszú hétvégét; a szállástól az étteremig minden teljesen rendben volt. A körülményeken kívül említésre méltó még a személyzet modora: éppen annyira kedves és előzékeny, hogy ne legyen tolakodó vagy "smúzoló", éppen eléggé tartózkodó és elegáns ahhoz, hogy ne legyen karót nyelt botsáska (erőltetetten parvenu sznob). A pincérek közül kettőt is hallottunk folyékonyan németül és angolul borokat ajánlani. Szóval visszamennénk, ha valaki úgy gondolná, hogy újabb hétvégével ajándékozna meg minket!... :)