Például Nyugat-Európától eltérően nálunk nincs hagyománya a reggelizésnek, különösen vendéglátóhelyen. Ennek megfelelően itthon nincsenek is nagyon olyan helyek (leszámítva talán a belvárost, ahol vastag áron külföldiekre lőnek a kávézók), ahol a kávé+pogácsa+croissant trión kívül is hozzá lehet jutni valami betevőhöz. Egy havas vasárnap reggel végül Budára kellett átkeverednünk, a Bambi nevű egységbe.
A kocsma, kávézó, vagy minek nevezzem, a Margit-hídhoz mellett van, szemben a Külügyminisztériummal. ás itt a retro nem művi: a Bambiban tényleg megállt az élet a nyolcvanas években, érezni 20 év porát a függönyökön, az asztalt horgolt (?) terítő borítja és a kiszolgálóhölgy is megállná a helyét egy régebbi Koltai-filmben. A helységet láthatatlan vonal választja dohányzó és füstmentes partíciókra, előbbiben pedig - ismét kiváló filmes utalással - tipikus üvegtigrises arcok szívják a cigit és isszák az Ászokot. Mi azonban most nem ezért jöttünk, hanem bundáskenyérért, ami természetesen nincs. Van ellenben többféle rántotta, virsli és melegszendvics. A szendvics alapszintű, de nem rossz, a rántotta nekem nem eléggé sült, de biztos jó. Narancslével, kávéval és borravalóval a reggeli egyébként 3000 forint, ami elég húzós - úgy tűnik, valami mégis változott a nyolcvanas évek óta.
Egyszeri alkalommal érdekes, de ne hiszem, hogy bevett kajálóhelyemmé válna a Bambi.
Bambi eszpresszó, II. Frankel Leo u. 2-4.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
